Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. július 26.
A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. november 2.
Két kiadó gondozásában jelenik meg rövidesen az erdélyi magyarságra vonatkozó Ki kicsoda összeállítás. Elsőnek a budapesti Pallas Akadémia Könyvkiadónak a szekszárdi Babits Kiadó közreműködésével szerkesztett Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig című lexikon lát napvilágot. Ennek szerkesztésében kolozsvári munkatársak is részt vettek, így Dávid Gyula /irodalom/, Kovács Nemere, Murádin Jenő /képzőművészet/, László Ferenc /sport/. Ugyanakkor a nagyváradi Scripta Kiadó is készíti a Ki kicsoda lexikont. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. június 8.
Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1999. május 31.
Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. december 21.
Megjelent a közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazó Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 - ez a második kiadása. A nagyváradi Scripta Kiadó 1997-ben jelentette meg az első Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bővítik a kézikönyv szócikkeit. Az új kötet nemcsak az Erdélyben élő magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek. /Erdélyi ki kicsoda. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2002. június 5.
Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.
2002. október 26.
Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. november 12.
A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2003. április 26.
Stanik István pontosította életrajzi adatait, vitába szállva Tőkés Lászlóval, idézve az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvet. Eszerint őt 1988-ban politikai okok miatt eltávolították a sajtóból. 1990 után több lapnál volt /1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a kiadóvállalat igazgatója. 1991-95: az Erdélyi Napló főszerkesztője, 1993-ban megszervezi az újságíró oktatást Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégium első igazgatója, 1996-ban megalapítja a Scripta Kiadót./ Stanik szerint Tőkés László nyilatkozatának a sajtóra vonatkozó minősítései súlyosan sértik a demokratikus és alkotmányos jogokat. /Stanik István: Pontosítás. Tőkés László 2003. április 22. dátummal keltezett Nyilatkozatához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Stanik pontosítása azzal egészíthető ki, hogy a Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvnek éppen ő a felelős kiadója
2003. október 21.
Statisztikai adat arról, hogy 2003-ban milyen arányban támogatta az Illyés Közalapítvány a szórvány magyar közösséget és a magánérdekeket. Kallós Zoltán Alapítvány, Kolozsvár: a Válaszúti Szórványkollégium buszának karbantartási költségei - 70.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Videoklipp Kft., Székelyudvarhelyért Alapítvány stúdiói: bérelt vonalas optikai képjelátvitelt biztosító kapcsolat 2003. évi előfizetési díja - 24.000.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Székelyudvarhelyért Alapítvány: biztosítási díj - 1.073.781 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: műholdas hírellátás és fotószolgáltatás 2003. évi előfizetési díja - 38.755.200 Ft.Farkaslaki Római Katolikus Plébánia: szórványban történő templomépítés - 50.000 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: a határon túli magyar szervezetek és képviselőik magyarországi költségeire - 6.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület: a Helikon című folyóirat szerzőinek ösztöndíja - 1.000.000 Ft.,Erdélyi Riport (Scripta Kiadó Rt.): 1 db Daewoo Matiz személygépkocsi beszerzése, valamint üzemanyag- és utcai bannerek költségeire - 3.000.000 Ft.,Progress Alapítvány: Mi számítunk (népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából) - 4.000.000 Ft.,A Hét szerkesztősége, Bukarest: A Hét című lap rendszeres megjelentetése - 1.990.000 Ft (szerk. megj.: már egy féléve halott).Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap működtetése - 1.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap infrastrukturális fejlesztésére - 300.000 Ft.,Korunk szerkesztősége, Kolozsvár: a Korunk című folyóirat kiadási költségei és összes számának elektronikus feldolgozása - 2.000.000 Ft.,Arad-Gáji Református Egyházközség: szórvány keresztyén gyermektábor - 50.000 Ft.,Görgényszentimrei Református Egyházkerület: Nárcisz Mező szórványkollégium működési költségeinek résztámogatása - 64.000 Ft.,A Videopontes magáncég, mely pénzért dolgozik a Duna TV-nek és melynek tulajdonosa Marius Tabacu. Az Erdélyi Riport 100 százalékban pártlap és a Scripta Kiadó szintén magáncég. Egy Daewoo Matiz Magyarországon 1.000.000 forintért megvásárolható. A Progress Alapítvány az RMDSZ alapítványa és Markó Béla az elnöke, a támogatás érdekessége, hogy a népszámlálás 2002-ben volt, a támogatás megítélése pedig 2003-ban. A nagy összegek mellett nevetséges az 50 ezer forint a szórványban templomépítésre. /Jakab István (Erdélyi Közélet): Magáncégek kapnak a legtöbbet az Illyéstől. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./
2003. november 13.
1995-ben vált jogi személyiséggé a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC), amelyet 22 hazai kiadó, könyvforgalmazó hozott létre. Az RMKC az idén kilencedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a nemzetközi könyvvásárt. Az RMKC elnöke, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszámolt arról, hogy idén 34 jelentős romániai román kiadónak küldtek meghívót, és mindössze egyetlenegy válaszolt, de csak azért, távolmaradásáról értesítette őket. Előzőleg több éven át jelentős bukaresti kiadók is jelen voltak a vásáron. Idén Magyarországról több kiadó van jelen Marosvásárhelyen, mint eddig. Erdélyből elsősorban a Céh-hez tartozó kiadók állítanak ki, mint a Mentor, az Impress, a Glória, a Pallas Akadémia, a Proprint, a Polis, a Lyra, a Korvina Könyvposta, a Hungalibri, az Erdélyi Magyar Könyvklub, az Erdélyi Híradó, a Koinónia, a Tinivár, a Kriterion, és olyanok is, amelyek nem céh-tagok, mint a Calipso, az Irodalmi Jelen, a Pro Európa Liga, a Neptun, a Scripta Kiadó és mások. A vásár egyik fő témája az idén az új magyar líra. Olyan fiatal magyar költőket hívtak meg, akiket Erdélyben még nem ismernek eléggé. Kántor Pétert, Tóth Krisztinát, Térey Jánost, Szilágyi Ákost hívták, de csak Kántor és Tóth Krisztina jött el. Erdélyből pedig Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László lesz jelen. Margócsy István irodalomtörténész vezeti majd fel a költők estéjét. Tavaly körülbelül 4500 cím és 5500 látogató volt jelen a vásáron, az idén mintegy 6000 könyvcímre számítanak. Tavaly összesen 29 kiadó volt jelen, az idén harminckilencen igényeltek külön standot. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hatezer könyvcímre számítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. október 8.
Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Központban dr. Garda Dezső parlamenti képviselő bemutatta Az erdővisszaadás kálváriája Székelyföldön /Scripta Kiadó/ című dokumentumkötetét. A könyv végigvezet a közbirtokossági törvénytől a parlamenti felszólalásokig, pártok közötti egyeztetésekig, miniszteri levélváltásokig és újságcikkekig, az erdészeti igazgatóság által kezdeményezett perekig a közbirtokosságok és földosztó bizottságok ellen. /(Gál Éva Emese): Az erdővisszaadás kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2005. augusztus 4.
Várhatóan jövő héten jelentik be sajtótájékoztatón az Erdélyi Riportot is megjelentető Scripta Kiadó Kft. vezetői, hogy beindul vagy sem az az új magyar nyelvű napilap, a Romániai Magyar Szó megszűnése után. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa leszögezte: szükségesnek tartja az RMSZ által több mint ötven esztendőn át képviselt értékek átmentését, továbbélését. A Scripta Kiadó igazgató tanácsa dönt a kérdésről, tagjai között van Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István. /Új magyar napilap? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 5.
Mintegy hárommilliárd régi lejt irányított 2005-ben az RMDSZ az e héttől megszűnt Romániai Magyar Szó részére. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke közleményében leszögezte, az első félévben az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány 1,243 milliárd lej gyorssegélyt utalt át a lapot kiadó részvénytársaságnak, a szövetség által megkeresett intézmények és cégek pedig 1,2 milliárd lejes támogatást vállaltak szerződéses alapon. Az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától is „megnyitott egy 600 millió lejes forrást” a lap számára, ezt azonban a megfelelő jogszabály módosítása előtt nem tudták átutalni. Az ügyvezető elnök részben annak tulajdonítja a Magyar Szó megszűnését, hogy a Bukarestben kiadott lap indokolatlanul kevés magyarországi támogatásban részesült. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta kiadó illetékesei várhatóan bejelentik, hogy új napilapot indítanak a Magyar Szó helyett. /G. Á.: Az RMDSZ volt a Magyar Szó fenntartója. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2005. augusztus 6.
Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2005. augusztus 9.
Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./
2005. augusztus 18.
Ágoston Hugó közírót, a Scripta Kiadó igazgatótanácsának tagját kérte fel a szeptember második felétől induló Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségére Stanik István, a testület elnöke. Ágoston Hugó egyelőre gondolkodási időt kért. Több mint bizonyos azonban, hogy elvállalja a tisztséget – szögezte le. A szerkesztőség nagy része Bukarestben dolgozik majd. /R. P. E.: Új Szó: Ágoston Hugó lesz a főszerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2005. október 24.
Gyarmath János annak idején összevásárolta, majd Birtalan Józsefnek eladta a Romániai Magyar Szó kiadójának, a Transil cégnek a többségi részvényeit. Ez az adásvétel kétes volt, hiszen az eredeti alapító okmány kimondta, hogy csak részvényesnek adható el részvény. A Transil alapszabályzatát azonban a későbbiekben csalafinta módon, megváltoztatták, úgyhogy a végén a többségi tulajdonos Birtalan József lett, akinek a háta mögött Verestóy Attila, na meg az RMDSZ vezetősége volt. Előzőleg a kisrészvényesekkel, főleg a részvények húsz százalékát birtokoló Koncz Gézával folytatott perek – ezek tekintélyes hányadát a részvényesek nyerték meg – bizonyították, hogy a törvényességgel továbbra is bajok voltak, a cég vesztesége pedig évről évre növekedett, amíg el nem érte a szinte negyedmillió eurót. Az erdélyi magyar olvasók előtt nem volt népszerű a pártlap, amely szinte száz százalékban az RMDSZ dicséretét zengte. Tudja ezt Stanik István is, hiszen úton-útfélen nyilatkozza, hogy az RMSZ romjain létrehozott Új Magyar Szó nem lesz az RMDSZ lapja, tehát pártlap. Az új lapot megjelentető Scripta Kiadó többségi – több mint 80 százalékos – birtokosa azonban ugyancsak Verestóy Attila, tehát a színfalak mögött megint az RMDSZ áll. Az RMSZ mintegy 250 000 eurós veszteségét még nem rendezték. Az RMDSZ vezetősége nem akart ekkora összeget kidobni az ablakon, értsd, az államnak adni, ezért Stanik tanácsára létrehozta az új lapot. Stanik azonban a kilencvenes évek elején összemosta a közpénzt a magánvagyonnal. Később, amikor az általa indított lapoknál elfogyott a pénz, továbbállt. (Sajtóberkekben úgy tudják, amikor a Scripta Kiadó megjelentetett egy-egy új Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, akkor Stanik soros lapjánál kimerült a kassza.) Az Erdélyi Riport – ugyancsak Verestóy-lap – elszegényedését most nem Ki kicsoda követte, hanem Stanik feljövetele Bukarestbe, ahol sajtótanácsosként már nem a kiadványtól kapja a bérét. A Transil veszteségét valaki(k)nek ki kell fizetnie. Egy új lap elindítása és felszínen tartása nagy összegbe kerül. Ezért gondolták úgy a scriptások, hogy átveszik az RMSZ mintegy 3500 előfizetőjét, ezzel is megkönnyítik az indulást. – A budapesti Heti Világgazdaság szerint az RMDSZ vezetősége azért szüntette meg az RMSZ-t, mert ennek menedzserei nem tudtak a piacgazdasághoz igazodni. A 160 ezer eurónyi indulótőke az új lap indításához alig négy hónapra elégséges, a lapindítók szerint ugyanis havonta mintegy 36 ezer euróba kerül az ÚMSZ /Új Magyar Szó/ kiadása. Újabb két hónapot még kihúznak a Magyarországról az RMSZ megsegélyezésére kapott, de félretett forintokból. Azután Bukaresthez kell fordulni. Olyat is hallani, hogy az erdélyi magyarság megsegítésére küldött summákat – Szülőföld Alap – is ide akarnak irányítani. Ez viszont sért bizonyos szabályokat. /Szóról szóra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./
2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. szeptember 4.
Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó vezérigazgatóját nevezte ki a lap főszerkesztőjének, valamint igazgatójának a Scripta Kiadó Részvénytársaság igazgatótanácsa. A testület legutóbbi közgyűlésén továbbá határozat született egy igazgatótanács létrehozásáról, amelynek tagjai: Lányi Szabolcs, Balogh Anna és Miklós Károly. A tavaly október 3-án indított országos napilap első főszerkesztője Ágoston Hugó volt, majd – felelős szerkesztőként – Salamon Márton László irányította a szerkesztőség munkáját. /Igazgató-főszerkesztő az Új Magyar Szó élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2006. október 13.
A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2006. december 5.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 22.
Megjelent Szilágyi Aladár riportkötete Klisszura titkai /Scripta Kiadó/ címmel, alcíme: Zárványok és szórványok. Szilágyi Aladár könyvében feltérképezte a Romániában élő nem magyar ajkú kisebbségeket, ehhez a Kisebbségügyi Hivatal, illetve a Communitas Alapítvány biztosított lehetőséget. Ezek a kisebbségek is cáfolják az egységes román nemzetállam alkotmányba foglalt eszméjét. Szilágyi Aladár 13 náció körében forgolódott, közel száz településen több mint félezer riportalanyt szólaltatott meg. Igyekezett egy-egy zárványban vagy szórványban élő etnikum letelepülés-történeti, népmozgalmi adatainak is utána járni, beleszőni identitástudatuk jelenlegi állását. /Szűcs László: Nációk pitvarában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2007. január 17.
Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2007. március 12.
Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2007. március 20.
Nagyváradon kezdődött az Új Magyar Szó és a maszol. ro fiataloknak szervezett Világbéka turnéja, melyet a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadásával fűszereztek. Az újvárosi RMDSZ-körzet székházában olvasókkal találkozott az ÚMSZ felelős szerkesztője, Salamon Márton László, Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, valamint Soós Róbert, az internetes maszol. ro felelős szerkesztője. A találkozóra inkább a sajtósok voltak kíváncsiak. Salamon Márton László elmondta az ÚMSZ-ről, hogy másfél éves fennállása óta sikerült állandó olvasótábort megszereznie magának, ez az egyetlen romániai magyar országos napilap. A lapot megjelentető Scripta Kiadó elindította el a maszol. ro-t, amely az első olyan romániai magyar portál, mely nem csak magát az újság nyomtatott változatát teszi fel a világhálóra, hanem állandó friss hírekkel szolgál. Nemcsak híreket olvashatnak az internetezők, hanem rövid videókat is megnézhetnek. Ez az első lépés egy romániai magyar internetes televízió felé. /Both Abigél: Nagyváradon „szomszédolt a világbéka” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. április 3.
Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
